A fővárosi koncert tanulságai

Beszélgetésünk Gézával egy közismert oldalon

Salamon Beáta:

Többen kérdezték, hogy sikerült a pesti bemutatkozás. Amíg a hivatalos beszámoló nem jelenik itt meg, addig is egy kis ízelítő tőlem.:

A gyerekek nem tudtak mind eljönni, más elfoglaltsága volt a közösségnek. Elfáradtak és csibészkedtek a színpadon.  Meg kell majd fordítanunk a bemutatót... Jót akartunk, az szóbeli előadás az elején volt, hogy kipihenjék a gyerekek az utazás izgalmait. A várakozást futkosással, idétlenkedéssel töltötték, jól lestrapálták magukat. De nagyon aranyosak voltak a műsoron, hozták a vicces formájukat. :-)))

Szádeczky-Kardoss Géza: 

Meg nekem főleg az fájt, hogy a koncert utáni kavarodásban olyan gyorsan elhúztak a gyerekek, hogy elköszönni, gratulálni sem volt lehetőségem...

Salamon Beáta:

Igazad van, ezt is ki kell találni. Annyira bepörögtek a kis "tücskök", hogy gyorsan ki kellett őket menekíteni a teremből...  Tüneményesek voltak, ahogy örültek életük első Igazi tapsának!

Szádeczky-Kardoss Géza: 

Én nem nagyon készülök "hivatalos" beszámolóval. Sokkal érdekesebb, hogy a kívülállók írják meg benyomásaikat: milyen volt a koncert?

Salamon Beáta:

Pedig nem ártana pár mondat, Te vagy az ötletgazda, a projekt megszervezője.

Szádeczky-Kardoss Géza: 

Én röviden annyit mondok, a körülményeket figyelembe véve úgy érzem, igazán szép koncert volt. Részünkről sok mindent át kell gondolni szervezésileg, hogy mit kell legközelebb jobban csinálni. Pl. nem tudom nem lehetett volna-e előre tudni, hogy aznap van a Nyáregyházi falunap, hogy a családok nagy része eltűnik, nem lehetett volna-e ezt az időpont kijelölésnél figyelembe venni. Azért az fájt, hogy a 6-8 tehetséges, nyarat végig dolgozó tizenévesek közül csak ketten tudtak eljönni... Jobban rá kellett volna utolsó héten hangolódni, hogy "meg 3-2-1 nap van a koncertig", hogy ne történhessen olyan, amit hallottam pénteken sokaktól: "ja, ma van a koncert? Ja, most kell indulni?". Jobban szájukba kellett volna rágni, szülőknek, gyerekeknek egyaránt. De ezzel én szeretném is átadni a szót a külső szemlélőknek. Meg leginkább az érdekelne, a gyerekekben milyen nyomokat hagyott ez a budapesti kiruccanás. Beja, ha találkozol velük, kérlek nagyon gratulálj nekik a nevemben is!!! És írd meg, a benyomásodat, hogyan emlékeznek vissza rá.

Salamon Beáta:

Sok szép terv, gondolat volt: Kapjanak a gyerkőcök egyenpólót, érmet, oklevelet, csokit, fagyit... Aztán mi lett belőle? Semmire sem volt idő, és végül éhen-szomjan fáradtan egy fejsimogatást sem kaptak, csak elszaladtak... Nem tudom, nem volt ki segítsen ezekben, vagy csak nem sikerült a megfelelő pillanatban a megfelelő emberre bízni ezeket a teendőket.

Szádeczky-Kardoss Géza: 

Ők ilyenek, majd legközelebb viszek nekik csokit. Nyugalom. Minden rendben lesz. Most pihennek 2 hetet (legalább a hiányérzet megedzi őket), aztán folytatódik a játék.

Igen, világos, hogy a sorrenddel hibát követtünk el  De a hibák arra valók, hogy tanuljunk belőlük. Kerüljön fel a koncert előtti check-listára a keksz, üdítő, videókamera is!