Sztoriáradat

Elkezdtük élesben a tanítást, ezentúl igyekszünk minden héten újabb bejegyzéssel jelentkezni.

Okt. 15.

Sziasztok!

Géza rám írt a fészbukon, válaszoltam neki. Olyan jól sikeredett, hogy élménybeszámolónak is elmegy, átmásoltam ide Nektek is...  :-)

Szia Beja! Mi újság? Megkezdődött az élet újra Monoron? Ha van egy kis időd, minden hír érdekel! Üdv:

Géza

Szija Géza!

Igen, elkezdődött. A gyerekek szépen szállingóznak vissza.

:-)

Első alkalom után mi tanárok azonnal hányós-hasmenéses vírust szedtünk össze négyből hárman...

:-)

Tegnap voltunk újra.

Most fog kialakulni, ki mikor jön.

Lesz egy óvodás csoport, lesz egy kisiskolás, fél-fél órában.

Utána a nagyobbak, ez még nem kialakult, hogy osszuk be őket.

A kicsikkel már nem üres húrozunk, hanem mindenki tanulja az ujjait letenni, használni. Marika nem ismer tréfát, elképesztő energiával hajtja őket, ezek meg boldogan csinálják, amit kér.

Kitaláltam, hogy Hull a pelyhest, Kiskarácsonyt, meg Télapó itt van-t tanítsuk meg mindenkinek decemberre.

A nagyokkal el is kezdtük a felső és alsó szólamot is. Mindenki mindent tanuljon meg, akkor lehet majd hülyéskedni...

Lúció teljesen ki akarja Julit sajátítani a csellózásával, nem engedi a kicsikhez tanítani, meg van őrülve, mindent azonnal megtanul. Cselló duót múltkor négyet is bevágott, plusz a Hull a pelyhes mindkét szólamát. Valamit ki kell találni, mert a pici csellistákkal így nehéz foglalkoznia. Valószínű, egy idő után ki lesz küldve, gyakoroljon egyedül is... :-)

Árpi és Sanyi szintén rendkívül gyorsan haladnak a hegedüléssel.

Hajni megpróbálja a kottaolvasást velük is.

Az ügyesebbeknek végre alkalmazhatom azt, amihez értek..., a csoportos, hallás utáni tanítást, mert nagyon AKARNAK hegedülni, az időnk meg egy alkalomra nagyon kevés.

Fontos!

Árpi és Lúció megfűzték Lacit meg Marcit, hogy bevihessék a hangszereket a suliba, megmutathassák mit tanultak, hogy tényleg játszanak hangszeren! Azt mondta Laci, soha nem látott még két ilyen gyereket ennyire boldogan, büszkén menni a hangszerekkel. Óriási győzelem!! Óriási sikerélmény! Jól sikerült a bemutatkozásuk, jól meglepődött mindenki a suliban!

Múltkor érdekesen viselkedtek a gyerekek... Elképesztő érzelmi végletekkel találkoztunk. Ezek a gyerekek rettenetesen szomjaznak a szeretetre, biztonságra, de nem értenek a saját lelkükhöz, meg ehhez a helyzethez... Laci nem volt velünk, hárman voltunk nők... A gyerekek játszani kezdtek az ovis szobában, viháncoltak, ki akartak vinni pár játékot, nagyon nehéz volt lebeszélni őket és finoman kitessékelnem a teremből a csapatot. Juli és Marika is rájuk szólt, hogy nem!!! Erre az egyik el kezdte Julinak mondani, hogy "kirúgatlak!! A többi is rázendített. Előugrott az agresszió... Juli is Marika is vérprofin kezelte a dolgot, mosolyogva, kedvesen. Kiküldtem a kölköket, csak akkor jöhettek be, ha hangszert fognak a kezükbe. A vége az lett, hogy a legvadabb gyerekek muzsikáltak a legügyesebben, később még meg is kérdezték, segíthetnek-e rendet rakni, boldogan pakolászták a székeket, hangszereket a helyükre.

:-)

A Gyerekházból kifelé menet kicsik elvettek valami pici apró, ovisok által készített mécseseket, hogy hazaviszik. Marika rászólt a kislányra: Mutasd, mi van a kezedbe! Jaj de szép! És elvette tőle, visszatette a helyére. Julival elmagyarázták nekik, hogy ez nem az övék, kicsik készítették őket.

Pár perc múlva a kislány kedvesen megkérdezte: - Elvehetném az egyiket?

Ennek is nagyon megörültünk, újabb apró győzelem!

Az egyik vadóc kislány nagyon szeret engem, de nem tudja kimutatni, mindig durván viselkedik felém, mondja is, hogy azért sem csinálja, stb. Marikához viszont szívesen megy oda, ügyesen és érdeklődve hegedül. Neki sikerült elérnie azt, hogy a kislány tőlem 2 méterre megmutatta, mint tanult. Megdicsértem, láttam, nagyon jól esett neki, de azonnal letette a hangszert, nem mutatta ki az örömét. Később újra odament Marika nénihez... Ez is egy sikerként könyvelhetjük el.

Nnna... Marci úgy is akarta, hogy írjunk a gyerekek fejlődéséről, meg a történésekről, így most neki is átküldhetem ezt a sztori áradatot...

:-)

Puszillak és minden jót!

Beja