Július 16. kedd
10 órakor megint kivonultunk Marcival a kereszteződéshez, a kereszt tövében megint rázendítettünk az Ungaresca-ra, összemuzsikáltuk az ifjúságot. Ez a szertartás aztán állandósult a hét folyamán. (Nem véletlen nyomatjuk az Ungarescat, ragadjon jól meg a fülükben, hisz egy héten belül, ha már egyenletesen tudnak húzni egy üres húrt, ez lesz első "darabjuk".)
Ma a cselló bemutatás volt a főattrakció, összehasonlítottunk a hegedűvel, meghallgattuk, hogy mit jelent az, hogy 3 húrja ugyanaz, de mégis más (mit jelent az, hogy oktáv különbség). Tanulgattunk továbbá olyan ritmusokat, mit pl. cikázik a villám, meg bóbita, meg fut, robog a kicsi-kocsi, visszatapsolni, felismerni (4 sarok, 4 ritmus), szellemhegedűn játszani (Suzuki után szabadon), és énekeltünk az egy boszorkáról, meg a három fiáról. (Hú de ciki: ott jöttem rá, hogy elfelejtettem a szöveget, s rosszul tanítottuk! Azt most pár nap után ember legyen a talpán, aki kiveri belőlük, hogy nem "egyik iskolába megy", hanem "iskolába JÁR"). A mai órát is "mozi" zárta (a tegnapi videó újra, hadd menjen fülükbe a zene).
A létszám ma is a tegnapihoz hasonló volt, zömmel, ha nem is kizárólag, ugyanazokkal a gyerekekkel.
Ebéd után elmentünk a 100-as boltba anyagbeszerző-körútra. Vettünk hegedű-barkácsoláshoz kartont, ragasztót, ollót, dekorációhoz festéket, zsírkrétát, vállpárnának fürdőszivacsot, gumit. Hihetetlen mi minden "hangszeralkatrészt" beszerez az ember egy ilyen vegyesboltban 
. Csupán damilért (vonószőr) és farúdért (pótvonó) kellett továbbállni, de azokat is beszereztük rövidesen Monoron. Kani kollégánk, az ezermester mindenes pedig, igaz most fél keze gipszben van, mégis elvállalta, hogy elintézi a falécek kifűrészelését.
. Csupán damilért (vonószőr) és farúdért (pótvonó) kellett továbbállni, de azokat is beszereztük rövidesen Monoron. Kani kollégánk, az ezermester mindenes pedig, igaz most fél keze gipszben van, mégis elvállalta, hogy elintézi a falécek kifűrészelését.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése